HTML

Borderlines - határesetek

Látható és láthatatlan, érzékelhető és kevésbé érzékelhető, földrajzi, kulturális vagy akár a fejekben lévő határhelyzetekről, határesetekről, átmeneti állapotokról szóló blog, mely reflektál a lokális és globális eseményekkel kapcsolatos hírekre is.

Facebook

Friss topikok

  • maxval, a gondolkodó birca: Az amerikai külpolitika ismételt csődje. Szíriában pont ezeket támogatták Asszad ellen. (2014.07.05. 11:22) A történelem réme
  • Barta Ji: Nem tudom ki az átlag ember. Talán nincs is. Nem tudom kiről beszélsz. Felelőtlen, önző emberekről... (2013.05.26. 18:07) A Kancsendzönga délkeleti oldalán
  • -JzK-: @szellemkor: Képzeld el, hogy É-Koreában megdőlne a rezsim, hirtelen a másdvonalbeli pártfunkcik ... (2013.04.09. 04:22) De hova menjenek az észak-koreaiak?
  • Panther_V: Nincs atombombájuk. (2013.03.14. 02:58) Lőttek a szigetnek?
  • Barta Ji: @H2SO4: Igen, pontosan. És persze csak remélhetjük, hogy Japánnal, Indiával vagy az amerikaiakkal ... (2013.02.17. 10:12) Kínai nyaklánc Ázsia hasán

Utolsó kommentek

  • maxval, a gondolkodó birca: Az amerikai külpolitika ismételt csődje. Szíriában pont ezeket támogatták Asszad ellen. (2014.07.05. 11:22) A történelem réme
  • Barta Ji: Nem tudom ki az átlag ember. Talán nincs is. Nem tudom kiről beszélsz. Felelőtlen, önző emberekről, akik 4000 m magasból csodálják az őket körülvevő hegyeket? Miért is önzők? Miért is felelőtlennek?... (2013.05.26. 18:07) A Kancsendzönga délkeleti oldalán
  • odamondó: Igen az átlag romantikus ember ezt így képzeli el milyen fantasztikus érzések kerítik hatalmába az embert. Én is így gondoltam. Aztán megnéztem az Everest Beyond the limit sorozatot és rájöttem, hog... (2013.05.26. 13:05) A Kancsendzönga délkeleti oldalán
  • -JzK-: @szellemkor: Képzeld el, hogy É-Koreában megdőlne a rezsim, hirtelen a másdvonalbeli pártfunkcik felismernék magukban a szociáldemokratát, a pártideológus filozófusok a liberális-kultúrmarxistát, é... (2013.04.09. 04:22) De hova menjenek az észak-koreaiak?
  • szellemkor: Szégyen ez a nyugati világra, Nyugat-Európára és Amerikára, akik csak diafilmről ismerték a kommunizmust, és az egészet valami egzotikus hype-nak tartották. Annyira lövésük sem volt, hogy a mai napi... (2013.04.07. 21:41) De hova menjenek az észak-koreaiak?
  • Utolsó 20

Címkék

14-es tábor (1) abszolút monarchia (1) Abu Bakr al-Bagdadi (1) Abu Bakr al-Baghdadi (1) Afrika (2) Afrikai Unió (1) Al-Káida (2) alagút (1) alavita (1) Algéria (1) alkotmányos monarchia (1) ananász (1) Ansar Dine (1) Anszar Din (1) AQIM (1) Arab-félsziget (1) arab tavasz (1) átmenet (1) átnevelő tábor (1) atomfegyver (1) Azawad (1) Ázsia (14) Bamako (1) bambusz (1) banán (1) Banglades (2) Bangnjong (1) baranyai háromszög (1) Bhután (2) Blaine Harden (1) Boko Haram (2) Budzsák (1) Bukovina (1) Burkina Faso (1) Burma (2) CHEC (1) Chittagong (1) CIA (1) Cristopher J. Pehrson (1) Cseng Ho (1) Cy Thao (1) Dacsong (1) Dél-Ázsia (4) Dél-kínai-tenger (1) Dél-Korea (5) Délkelet-Ázsia (3) demilitarizált övezet (1) demokrácia (1) Diabaly (1) diktatúra (2) disszidens (1) DK-Ázsia (1) DMZ (2) Drávaszög (1) Druk Yul (1) drúz (1) dzsihád (1) ECOWAS (1) Egyesített Biztonsági Övezet (1) Egyiptom (1) éhezés (1) éhínség (1) Észak-Afrika (1) Észak-Korea (5) EU (1) Európa (2) fotó (1) Franciaország (1) Fülöp-szigetek (1) Galícia (1) Gao (1) Goecha-la (1) Google Earth (1) Google Föld (1) Gulag (1) Gwadar (1) gyerek (1) gyöngyfüzér (1) háború (1) Hambantota (1) határátlépés (1) határeset (6) határviszály (1) hegyi törzs (2) hegymászás (2) Hezbollah (1) hilltribe (2) Himalája (2) hmong (2) Horvátország (1) Ibrahim kalifa (1) identitás (1) ILIÁ (1) India (4) Indiai-óceán (1) Indokína (2) Indonézia (1) internálótábor (1) Irak (1) IS (1) ISIL (1) ISIS (2) iszlám (2) Iszlám Állam (1) iszlám radikalizmus (1) Iyad Ag Ghaly (1) Jalu (1) Jonpjong (1) JSA (2) Kadhafi (1) kalifa (1) kalifátus (1) Kambodzsa (3) Kancsendzönga (2) Kancsendzönga Nemzeti Park (1) Kárpátalja (1) katonai diktatúra (1) Kelet-Ázsia (5) keleti-szláv (1) kép (2) Kidal (1) Kim Dzsongun (2) Kim Dzsong Un (1) Kína (5) Kincses Flotta (1) királyság (1) kisebbség (1) kommunizmus (1) koncentrációs tábor (1) konfliktus (1) Konna (1) Korea (4) Koreai háború (1) korrupció (1) Közel-Kelet (3) Kra földszoros (1) Krím (1) külügy (1) kurd (1) Kyaoukpyu (1) Laosz (3) Lao PDR (2) Levante (1) Liberland (1) Liberpolis (1) Líbia (2) Luang Prabang (1) Luban-díj (1) Magreb (1) Magyarország (1) Maldív-szk. (1) Mali (1) matrilineáris (1) Mauritánia (1) Mekong (2) mélyszegénység (1) menekülés (1) menekült (2) mezőgazdaság (1) Mianmar (1) MNLA (1) Mongólia (1) műholdkép (1) MUJAO (1) munkatábor (1) Myanmar (1) nép (1) Nepál (1) népcsoport (1) Nyugat-Afrika (1) ópium (1) Oroszország (2) Pakisztán (1) pálma (1) Panmindzson (2) Paracel-szk. (1) Paro (1) Pathet Lao (1) Peking (1) Phenjan (1) Polézia (1) politika (1) Punakha (1) Pyongyang (1) régió (1) regionalizmus (1) Ro Su-hui (1) sámán (1) Sanghaj (1) Sárga-tenger (1) saría (1) Secret War (1) Seoul (1) Shin Dong-hyuk (1) Sihanoukville (1) síita (2) Sikkim (2) Sittwe (1) Spratly-szk. (1) Srí Lanka (1) string of pearls (1) szabadság (1) Szahara (1) Száhel (1) szegénység (1) szekuláris (1) Szerbia (1) Szin Donghjok (1) Szíria (2) szíriai polgárháború (1) szír keresztény (1) szökés (1) szongai (1) Szöul (1) szunnita (2) Taoudenni (1) TED (1) tengeri határ (1) terror (1) Thaiföld (3) Thimphu (2) Tibet (1) Tigrisfészek (1) Timbuktu (1) Tinariwen (1) titkos háború (1) törzs (2) trek (1) trekking (1) tuareg (1) Tumen (1) Ukrajna (1) USA (1) Vajdaság (1) választás (1) vallás (4) Veng Pao (1) Vietnam (3) vietnami háború (1) világi (1) Vít Jedlička (1) Woody-sziget (1) Woody Island (1) Zheng He (1) Címkefelhő

Kínai nyaklánc Ázsia hasán

2013.02.15. 22:14 Barta Ji

Több jel arra mutat, hogy Kína egyre jobban igyekszik kiterjeszteni befolyását a határaitól messzebb eső dél-kínai-tengeri és indiai-óceáni területeken. Egy elmélet szerint mindezt egy megfontolt stratégia mentén teszi. Ez a gyöngyfüzér teória.

A rohamosan fejlődő gazdaság egyre több energiát igényel, ugyanakkor katonai és politikai erejét is gyakran fitogtatja Kína – komoly tényezővé vált a világpolitika színpadán. Ezért talán nem csupán összeesküvés-elméletnek gondolhatjuk ezt az elképzelést.

A tradicionális kínai történelemszemlélet szerint ciklikusság figyelhető meg az évszázadok történéseiben. A korábban erős Középső Birodalom (Kína) meggyengült, szétesett, majd újra megerősödött, s ezek a nagy ciklusok többször ismétlődtek a történelem során. A kínaiak szerint Kína manapság a fellendülés és a megerősödés időszakát éli ismét.

A Kínában nemzeti hősnek tekintett Cseng Ho (Zheng He) admirális 1405 és 1433 között hét alkalommal járta be az Indiai-óceán Kínától igen távol eső részeit a híres Kincses Flottával (a korabeli Európát technikailag és szervezettségben is megelőzve). Többek között Afrikába is eljutott, és egyesek szerint még Kolumbusz előtt talán Amerikában is járt. Útjai során bázisokat is létrehozott, így nem kellett mindig visszatérnie Kínába.

Hasonlóan a híres admirálishoz, Kína újra terjeszkedik, de most nem az ismeretlen világ felfedezése, hanem a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen közel-keleti és afrikai ásványkincsek fontosak számára. Továbbá - a feltételezések szerint - katonai támaszpontokat is létre akar hozni a Kínától igen távol eső területeken, az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan. 

E folyamatokat észlelve, Cristopher J. Pehrson alezredes, az USA katonai stratégiai kutatóintézetének munkatársa, megalkotta a „gyöngyfüzér elméletet” (string of pearls theory). E teória szerint, Kína a Dél-kínai-tengeren és az Indiai-óceánon olyan stratégiai bázisokat hoz létre, mely nyaklánc, illetve gyöngysor szerűen öleli körbe a nagy riválist, Indiát. A nyaklánc egy-egy gyöngyszeme megfelel az egyes katonai támaszpontoknak vagy kikötőknek, azaz a Kína partjaitól egészen a Közel-Keletig tartó kommunikációs és tengerészeti bázisok egy-egy állomásának. Bizonyos „gyöngyök” már elkészültek, mások most készülnek, megint mások terveken, feltételezéseken, bizonytalan híreken alapulnak.

A gyöngyfüzér térképen is látványosan ábrázolható és valóban „fojtogatóan” öleli körül Indiát. Tagjai a következők:

GyöngyKicsi.jpg

1. Hainan szigete (Kína) – Yulin haditengerészeti támaszpont

2. Woody-sziget (Paracel-szigetek, Dél-kínai-tenger) – vitatott terület, Kína és Vietnam is magáénak követeli, de valójában a kínai fennhatóság érvényesül. Kikötőt és repülőteret is építettek a kínaiak, egyértelműen saját felségterületnek tekintve a szigetet és környékét.

Woody3.jpg

3. Spratly-szigetek (Dél-kínai-tenger) – vitatott terület, több környező ország is magáénak követeli. A kínai kormány többször jelezte igényét a területre, a tervek szerint ennek érvényt is fog szerezni és támaszpontot fog létrehozni valamelyik szigeten.

4. Sihanoukville (Kambodzsa) – tervezett kínai beruházás a kikötőben.

Kra földszoros (Thaiföld) – vannak olyan tervek, mely szerint a Panama-csatornához hasonlóan a Maláj-félsziget legkeskenyebb részét átvágnák. A projektben Kína is részt venne, mivel számára fontos lenne, hogy kereskedelmi flottája elkerülje a Malajzia és Indonézia közti, a Dél-kínai-tengert az Indiai-óceántól elválasztó veszélyes és zsúfolt Malaka-szorost.

5. Coco-sziget (Mianmar) – bizonytalan híreken alapul, hogy Kína tengeri kommunikációs állomást épített, illetve fejleszt a térségben.

6-7. Kyaoukpyu és Sittwe (Mianmar) – kikötőfejlesztések. A két burmai (mianmari) kikötő mélymerülési hajókat is tud fogadni és arra is alkalmas lenne Kína számára, hogy a szárazföldön keresztül ugyan, de jóval rövidebb úton Délnyugat-Kínát is bevonja a tengeri kereskedelembe. Sittwében az indiaiak is belefogtak a kikötőfejlesztésbe, de azt a vádat visszautasították, hogy a kínaiakkal rivalizálnának.

8. Chittagong (Banglades) – kínai kikötőfejlesztés.

9. Hambantota (Srí Lanka) – a jelenleg is tartó kikötőfejlesztési projekt az egyik legnagyobb Srí Lanka történetében, a hatalmas vállalkozás főként kínai pénzből valósul meg.

10. Maldív-szigetek – egyes feltételezések szerint, Kína a Maldív-szigeteken is létre szeretne hozni egy kikötőt, és a meg nem erősített hírek szerint, ez ügyben tárgyalt is egymással a két kormány, de ha a hírek egyáltalán igazak, eddig nem történt előrelépés az ügyben.

11. Gwadar (Pakisztán) – a gwadari kikötő a gyöngyfüzér legszebben tündöklő gyöngyszeme. A kikötőket építő és fejlesztő kínai óriásvállalat, a CHEC (China Harbour Engineering Company) gigaberuházásának eredményeképpen épült meg a minden igényt kielégítő kikötő. Az építkezés második fázisa még mindig tart, de az első ütem máris elnyerte a Luban-díjat, ami a legnevesebb építkezéseknek adható kínai kitüntetés. 2013-tól a kikötő üzemeltetését is a kínaiak vették át egy szingapúri cégtől, a feltételezések szerint a kikötő alkalmas lesz arra is, hogy haditengerészeti támaszpont létesüljön területén. A gwadari kínai jelenlét felettébb aggasztja az indiai kormányt. (Az india-pakisztáni viszályba áttételesen már többször beavatkozott Kína, Pakisztán oldalán.)

Gwadar2.jpg

Bizonyos értesülések szerint Kína érdeklődik seychelle-szigeteki (Indiai-óceán), kenyai (Indiai-óceán), iraki (Perzsa-öböl), illetve szudáni (Vörös-tenger) lehetőségek iránt is tovább gyarapítva gyöngyök sorát.

A gyöngyfüzér teória több elemzőt is megihletett, de a legnépszerűbb Indiában. A kínai kormány rendre visszautasítja az efféle feltételezéseket, arra hivatkozva, hogy Kínának természetesen szüksége van nyersanyagokra, de ezek a beruházások, csupán a kereskedelmet szolgálják. India azonban aggódva figyeli a kínai expanziót, ráadásul úgy érzi Kína „hazai pályán” próbálja meg legyőzni őt. Természetesen az USA számára sem mellékes az erősödő kínai jelenlét a nemzetközi vizeken. A legnagyobb félelem a kínai haditengerészeti egységek megjelenéséhez kötődik, ami megváltoztathatná a térség katonai viszonyait. Éppen ezért mind az indiai, mind az amerikai kormány árgus szemekkel figyeli, hogy beigazolódik-e a gyöngyfüzér teória, vagy csupán egy elmélet marad. A pakisztáni gwadari beruházást pontosan a haditengerészeti lehetőségek miatt gondolják veszélyesnek az indiaiak. Mivel két atomhatalomról van szó, bizonyára nem segítené Ázsia békés fejlődését egy újabb tengeri viszály.

2 komment

Címkék: határeset Kína Ázsia India Thaiföld Pakisztán Banglades Vietnam Burma Kambodzsa Délkelet-Ázsia Mianmar Srí Lanka Indiai-óceán Dél-kínai-tenger Cseng Ho string of pearls Cristopher J. Pehrson Woody-sziget Woody Island Spratly-szk. Paracel-szk. Kra földszoros Gwadar Sihanoukville Kyaoukpyu Sittwe Chittagong Hambantota Myanmar Maldív-szk. CHEC Luban-díj határviszály Zheng He Kincses Flotta gyöngyfüzér

A bejegyzés trackback címe:

http://hatareset.blog.hu/api/trackback/id/tr135082538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

H2SO4 2013.02.16. 18:53:10

Kína nagyon komolyan tervez a nyersanyagokkal. A ritkaföldfémek nagy része is a kezükben van. Egyszer tőlük függ majd a sok érintőképernyő sorsa. :-(

Barta Ji 2013.02.17. 10:12:10

@H2SO4: Igen, pontosan. És persze csak remélhetjük, hogy Japánnal, Indiával vagy az amerikaiakkal nem keverednek háborús konfliktusba. Sajnos van rá esély. Remélem, hogy hamarosan nem lesz aktuális a poszt... (De, ha igen, akkor én szóltam. :) )