Május 20-a óta minden nap az újságok címlapjára került a világ harmadik legmagasabb hegye. A magyar hegymászás szomorú epizódja kapcsán a Kancsendzöngával kapcsolatos fura hírek is szárnyra kaptak.

A nehezen kiejthető nevű hegy tetejére állítólag még senki sem jutott fel. Azok se, akiknek már papírjuk van róla. Ezt persze nehéz lenne bizonyítani, de a hegymászók beszámolói szerint, ők sohasem lépnek a Kancsendzönga tetejére - néhány méterrel előtte megállnak, tisztelve ezzel is a helyiek hitét.

Kérdés, hogy ezzel minden helyi beéri-e, mert egyes vélemények szerint a hegy meghódítására tett kísérlet is szentségtörésnek számít.

A Kancsendzönga India és Nepál határán található. India azonban hatalmas ország. Egyik legkisebb szövetségi állama a Nepál és Bhután közé ékelődő Sikkim területén található India legmagasabb hegycsúcsa, mely egyben a világon a harmadik. A himalájai kisállam nem is olyan rég még önálló buddhista királyság volt, azonban 1975 óta India része.

Sikkim mind a mai napig különleges hely. A nyugodt, békés hangulatot árasztó állam, távol az indiai nagyvárosi kavalkádtól, átmenetet képez Tibet és India között. Mindez a vallások találkozásában is megmutatkozik, a hinduizmus és a tibeti buddhizmus jelenlétében és egymásra hatásában.

A határhelyzetben lévő állam még nem nyitotta tágra kapuit (a bejutás engedélyhez kötött), ezért a tömegturizmus is elkerüli. A nyugati országrészt a Kancsendzönga hegytömege uralja, mely az őslakos lepcsák és bhotiák számára is a legszentebb hegy.

A hatalmas hegycsoport nepáli oldalában élők szemében is szentnek számít ez a terület. A nepáli rész legmagasabb régióiban a serpák és a tibetiek élnek, de legtöbben a limbuk vannak a völgyek alsóbb szakaszain – még mindig elég magasan. A hegy neve ugyan tibeti eredetű, jelentése: „a hatalmas jeges hó öt kincse”, utalva ezzel a Kancsendzönga hegycsoport öt csúcsára (és szimbolikusan, isteni eredetű kincsekre). Limbuk nyelven azonban Sewalungma a neve, melynek jelentése: „a hegy, amelyet áldunk”.

A tisztelet tehát mindkét oldalon kijár. Sikkimben ráadásul istennőként is félik, és ha az adott évben jó az időjárás, Kancsendzönga istennő jókedvű, ha azonban haragos, annak a rossz termés, illetve a rossz időjárás az eredménye.

A sikkimi oldalról éppen ezért igen ritkán indulnak expedíciók, annyira komolyan veszik a helyiek hitét. Alapesetben az indiai, illetve sikkimi hatóságok nem adnak ki engedélyt hegymászásra. Igaz, a csúcsmászás innen technikailag is jóval nehezebb.

A nepáli oldalról nincs akadálya a mászásnak, ugyanakkor az a szokás alakult ki, hogy a helyiek hitét tisztelve, a hegymászók ígéretet tesznek arra, hogy az istennő trónját nem foglalják el soha, és néhány méterrel a legmagasabb pont előtt megállnak.

Ha azonban az istennő mégis megharagszik… Nyugodjanak békében a magyar hegymászók: Erőss Zsolt és Kiss Péter!

A Kancsendzönga-csoport az indiai Darjeelingből