HTML

Borderlines - határesetek

Látható és láthatatlan, érzékelhető és kevésbé érzékelhető, földrajzi, kulturális vagy akár a fejekben lévő határhelyzetekről, határesetekről, átmeneti állapotokról szóló blog, mely reflektál a lokális és globális eseményekkel kapcsolatos hírekre is.

Facebook

Friss topikok

  • maxval, a gondolkodó birca: Az amerikai külpolitika ismételt csődje. Szíriában pont ezeket támogatták Asszad ellen. (2014.07.05. 11:22) A történelem réme
  • Barta Ji: Nem tudom ki az átlag ember. Talán nincs is. Nem tudom kiről beszélsz. Felelőtlen, önző emberekről... (2013.05.26. 18:07) A Kancsendzönga délkeleti oldalán
  • -JzK-: @szellemkor: Képzeld el, hogy É-Koreában megdőlne a rezsim, hirtelen a másdvonalbeli pártfunkcik ... (2013.04.09. 04:22) De hova menjenek az észak-koreaiak?
  • Panther_V: Nincs atombombájuk. (2013.03.14. 02:58) Lőttek a szigetnek?
  • Barta Ji: @H2SO4: Igen, pontosan. És persze csak remélhetjük, hogy Japánnal, Indiával vagy az amerikaiakkal ... (2013.02.17. 10:12) Kínai nyaklánc Ázsia hasán

Utolsó kommentek

  • maxval, a gondolkodó birca: Az amerikai külpolitika ismételt csődje. Szíriában pont ezeket támogatták Asszad ellen. (2014.07.05. 11:22) A történelem réme
  • Barta Ji: Nem tudom ki az átlag ember. Talán nincs is. Nem tudom kiről beszélsz. Felelőtlen, önző emberekről, akik 4000 m magasból csodálják az őket körülvevő hegyeket? Miért is önzők? Miért is felelőtlennek?... (2013.05.26. 18:07) A Kancsendzönga délkeleti oldalán
  • odamondó: Igen az átlag romantikus ember ezt így képzeli el milyen fantasztikus érzések kerítik hatalmába az embert. Én is így gondoltam. Aztán megnéztem az Everest Beyond the limit sorozatot és rájöttem, hog... (2013.05.26. 13:05) A Kancsendzönga délkeleti oldalán
  • -JzK-: @szellemkor: Képzeld el, hogy É-Koreában megdőlne a rezsim, hirtelen a másdvonalbeli pártfunkcik felismernék magukban a szociáldemokratát, a pártideológus filozófusok a liberális-kultúrmarxistát, é... (2013.04.09. 04:22) De hova menjenek az észak-koreaiak?
  • szellemkor: Szégyen ez a nyugati világra, Nyugat-Európára és Amerikára, akik csak diafilmről ismerték a kommunizmust, és az egészet valami egzotikus hype-nak tartották. Annyira lövésük sem volt, hogy a mai napi... (2013.04.07. 21:41) De hova menjenek az észak-koreaiak?
  • Utolsó 20

Címkék

14-es tábor (1) abszolút monarchia (1) Abu Bakr al-Bagdadi (1) Abu Bakr al-Baghdadi (1) Afrika (2) Afrikai Unió (1) Al-Káida (2) alagút (1) alavita (1) Algéria (1) alkotmányos monarchia (1) ananász (1) Ansar Dine (1) Anszar Din (1) AQIM (1) Arab-félsziget (1) arab tavasz (1) átmenet (1) átnevelő tábor (1) atomfegyver (1) Azawad (1) Ázsia (14) Bamako (1) bambusz (1) banán (1) Banglades (2) Bangnjong (1) baranyai háromszög (1) Bhután (2) Blaine Harden (1) Boko Haram (2) Budzsák (1) Bukovina (1) Burkina Faso (1) Burma (2) CHEC (1) Chittagong (1) CIA (1) Cristopher J. Pehrson (1) Cseng Ho (1) Cy Thao (1) Dacsong (1) Dél-Ázsia (4) Dél-kínai-tenger (1) Dél-Korea (5) Délkelet-Ázsia (3) demilitarizált övezet (1) demokrácia (1) Diabaly (1) diktatúra (2) disszidens (1) DK-Ázsia (1) DMZ (2) Drávaszög (1) Druk Yul (1) drúz (1) dzsihád (1) ECOWAS (1) Egyesített Biztonsági Övezet (1) Egyiptom (1) éhezés (1) éhínség (1) Észak-Afrika (1) Észak-Korea (5) EU (1) Európa (2) fotó (1) Franciaország (1) Fülöp-szigetek (1) Galícia (1) Gao (1) Goecha-la (1) Google Earth (1) Google Föld (1) Gulag (1) Gwadar (1) gyerek (1) gyöngyfüzér (1) háború (1) Hambantota (1) határátlépés (1) határeset (6) határviszály (1) hegyi törzs (2) hegymászás (2) Hezbollah (1) hilltribe (2) Himalája (2) hmong (2) Horvátország (1) Ibrahim kalifa (1) identitás (1) ILIÁ (1) India (4) Indiai-óceán (1) Indokína (2) Indonézia (1) internálótábor (1) Irak (1) IS (1) ISIL (1) ISIS (2) iszlám (2) Iszlám Állam (1) iszlám radikalizmus (1) Iyad Ag Ghaly (1) Jalu (1) Jonpjong (1) JSA (2) Kadhafi (1) kalifa (1) kalifátus (1) Kambodzsa (3) Kancsendzönga (2) Kancsendzönga Nemzeti Park (1) Kárpátalja (1) katonai diktatúra (1) Kelet-Ázsia (5) keleti-szláv (1) kép (2) Kidal (1) Kim Dzsongun (2) Kim Dzsong Un (1) Kína (5) Kincses Flotta (1) királyság (1) kisebbség (1) kommunizmus (1) koncentrációs tábor (1) konfliktus (1) Konna (1) Korea (4) Koreai háború (1) korrupció (1) Közel-Kelet (3) Kra földszoros (1) Krím (1) külügy (1) kurd (1) Kyaoukpyu (1) Laosz (3) Lao PDR (2) Levante (1) Liberland (1) Liberpolis (1) Líbia (2) Luang Prabang (1) Luban-díj (1) Magreb (1) Magyarország (1) Maldív-szk. (1) Mali (1) matrilineáris (1) Mauritánia (1) Mekong (2) mélyszegénység (1) menekülés (1) menekült (2) mezőgazdaság (1) Mianmar (1) MNLA (1) Mongólia (1) műholdkép (1) MUJAO (1) munkatábor (1) Myanmar (1) nép (1) Nepál (1) népcsoport (1) Nyugat-Afrika (1) ópium (1) Oroszország (2) Pakisztán (1) pálma (1) Panmindzson (2) Paracel-szk. (1) Paro (1) Pathet Lao (1) Peking (1) Phenjan (1) Polézia (1) politika (1) Punakha (1) Pyongyang (1) régió (1) regionalizmus (1) Ro Su-hui (1) sámán (1) Sanghaj (1) Sárga-tenger (1) saría (1) Secret War (1) Seoul (1) Shin Dong-hyuk (1) Sihanoukville (1) síita (2) Sikkim (2) Sittwe (1) Spratly-szk. (1) Srí Lanka (1) string of pearls (1) szabadság (1) Szahara (1) Száhel (1) szegénység (1) szekuláris (1) Szerbia (1) Szin Donghjok (1) Szíria (2) szíriai polgárháború (1) szír keresztény (1) szökés (1) szongai (1) Szöul (1) szunnita (2) Taoudenni (1) TED (1) tengeri határ (1) terror (1) Thaiföld (3) Thimphu (2) Tibet (1) Tigrisfészek (1) Timbuktu (1) Tinariwen (1) titkos háború (1) törzs (2) trek (1) trekking (1) tuareg (1) Tumen (1) Ukrajna (1) USA (1) Vajdaság (1) választás (1) vallás (4) Veng Pao (1) Vietnam (3) vietnami háború (1) világi (1) Vít Jedlička (1) Woody-sziget (1) Woody Island (1) Zheng He (1) Címkefelhő

Bhután választ

2013.07.13. 03:17 Barta Ji

Bhutánban 2013. július 13-án tartják az ország második, valódi demokratikus választásának utolsó fordulóját. Még a királyságból a demokráciába való átmenet sem zárult le, de régi és újabb problémákkal is meg kell küzdenie a hamarosan megalakuló új kormánynak. Bhután sok tekintetben határeset. Vajon sikerül átjutnia a határokon? Országkép a választások kapcsán.

A bhutáni átmenet

600px-Bhutan_emblem.jpgEurópában miért van hírértéke annak, ha egy távoli, világpolitikai értelemben jelentéktelen kis országban választásokat tartanak? Kell, hogy legyen valami oka, ha vele foglalkoznak nemzetközi hírügynökségek. Két magyarázat is létezik.

Bhután az első olyan ország, ahol tervezetten, menetrendszerűen vezetnek át egy társadalmat a diktatúrából a demokráciába. Ez persze egy kicsit nyersen hangzik, mert ha azt mondjuk, hogy a királyságból (abszolút monarchia) az alkotmányos monarchiába, akkor mindjárt szebben hangzik. És valóban szebb is a helyzet, ugyanis a nem olyan régen még létező, valódi hatalommal rendelkező királyság intézményét, nem diktatúraként élték meg a bhutániak. A másik magyarázat, hogy az ország helyzete mégiscsak stratégiai és két ázsiai óriás: India és Kína között.

 

Bhutáni élmények

Amikor DrukAir gépe leszállt Bhután egyetlen nemzetközi repterén Paroban, mindenki megkönnyebbült, hogy sikeres volt a leszállás. A szűk himalájai völgyekben nem könnyű kialakítani reptereket és még nehezebb a landolás. Ez a reptér ráadásul elég messze van a 100 ezer főnél kevesebb lelket számláló fővárostól, Thimphutól. A nehéz megközelítés is szimbolizálja Bhután zárkózottságát, amit a 21. században már egyre bonyolultabb fenntartani. De talán már nem is akarják annyira, mint 1974 előtt, amikor még turisták se tehették be lábukat az ország területére.

Mielőtt Bhutánba érkeztünk volna csupa jót hallottunk az országról. Az eredeti formájában megőrzött buddhista hagyományok, a csodálatos természeti környezet és a valóban barátságos emberek, mind ezt igazolták.

Ugyanakkor a titokban cigarettázó felnőttek (mint nálunk a tinédzserek) mégiscsak furcsa látványt nyújtottak. A tartományonként változóan szigorú nyilvános megjelenéssel kapcsolatos szabályok (Driglam Namzha) betartását sem övezte osztatlan lelkesedés. (Az öltözék nem minden esetben elég kényelmes.) Az útépítések mentén, rossz körülmények között kalapáccsal, (indiai módra) követ törő asszonyok és férfiak látványa szintén nem azt jutatta eszünkbe, hogy az egy főre jutó „bruttó nemzeti boldogság” nagyon magas lenne.

 

Az első választások

Igaz, hogy 2008-ig szigorú szabályok közt éltek az emberek, de az uralkodót mindenki tisztelte. 2006-ban még a legfőbb politikai témát az adta, hogy a király lemond hatalmáról és demokratikus országgá teszi Bhutánt. Ott jártunkkor az érződött, hogy az emberek félnek ezektől a változásoktól. 2006 végén a király lemondott és a trónt fiatal fiának adta. Ezzel a szimbolikus lépéssel a személyi változás is elősegítette az emberekkel megértetni, hogy most más idők következnek.

2007-ben egy igen ügyesen kitalált és levezényelt próbaválasztást tartottak, ahol négy párt indult, majd 2008-ban sikeresen megtartották az első valódi szabad választásokat.

Az eredmény persze több, mint érdekes: a nemzetgyűlés (a parlament alsóháza) 47 helyéből 45-öt a Bhutáni Béke és Jólét Pártja (Bhutan Peace and Prosperity Party) foglalhatta el, míg a maradék kettőt a Népi Demokratikus Párt (People's Democratic Party) két képviselője. A konzervatív, „rojalista” párt tehát földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, egészen a mostani választásokig, több, mint 2/3-dal uralták a bhutáni parlamentet, az ellenzék meg csak dísznek volt. Az első választás során megmutatkozott az, amit korábban is lehetett sejteni: az emberek félnek a változástól, gyanakvóak a demokratikus intézményekkel szemben, ezért a korábbi viszonyokhoz leginkább hasonlító változásokat ígérő pártot részesítették előnyben.

Az idei választások azonban hozhatnak még meglepetéseket, ugyanis az első fordulóban a Népi Demokratikus Párt is jól szerepelt.

Flag_of_Bhutan.jpg

Felhők a Mennydörgő Sárkány felett

A helyiek által Druk Yulnak, avagy Mennydörgő Sárkánynak nevezett ország régi problémákat cipel magával, amelyek megoldása vagy legalábbis kezelése az új kormányra vár.

Bhután és az északi óriás, Kína között területi viták vannak, melyek megoldása nem lesz könnyű, de a probléma létezik és foglalkozni kell vele.

A Bhutánról kialakult kép egy csendes nyugodt himalájai kis országot mutat, gyönyörű buddhista kolostorokkal, hatalmas hegyóriásokkal. De Bhutánnak ez csak az északi és a középső sávja. A trópusi monszunerdőkkel borított déli területek valahogy rendre kimaradnak. Mintha az a Bhután nem is létezne. Nos, ezeken a területeken élnek azok a nepáli nemzetiségű bhutáni emberek, akik menekült problémájáról keveset hallani. De itt vertek tábort azok az Indiából átszivárgott szeparatista lázadók, amelyek Indiában követnek el fegyveres akciókat, támadásaikat sokszor bhutáni területről indítva.

 

A lhotshampa-bhutáni konfliktus

Bhután soknemzetiségű ország, vallási értelemben azonban kevésbé színes: a buddhizmus mellett a hinduizmus a legjellemzőbb vallás. Az ország déli részére már a 19. században érkeztek nepáliak, akiket azért fogadtak szívesen, mert a megművelhető földeken kevés volt a munkáskéz. Később is folytatódott a bevándorlás, de annak egyre inkább az illegális formája. Ez a 20. században már olyan méreteket öltött (különösen a nyolcvanas-kilencvenes években), hogy tenni kellett valamit, legalábbis ezt állította az akkori bhutáni kormány. A nepáliak szerint azonban valójában a bhutáni kormányzat el akarja lehetetleníteni életüket, és ki akarja őket űzni az országból, illetve az északon élők kulturális szokásait akarják rájuk erőltetni. Komoly összetűzések is voltak, melyek eredményeként ma több, mint 100 ezer Bhutánból származó nepáli él menekülttáborokban, Nepálban. A bhutáni hivatalos vélemény szerint ők illegális menekültek voltak, az ott élők azonban más történetekről, durva diszkriminációról számolnak be.

Lotshampa_refugees_in_Beldangi_Camp.jpgLhotsampa menekült Nepálban bhutáni útlevelével (Wikimedia Commons)

A konfliktusok eredményeképpen a Bhután déli részén élő nepáliak, a lhotsampák, ellenségesek a központi kormányzattal szemben. Nem véletlen, hogy a 2008-as választások előtti robbantásokért is őket tették felelőssé. Tény, hogy a Nepálban igen erős maoista csoportok is hatást gyakoroltak rájuk és már 2003-ban megalakult a Bhutáni Kommunista Párt, amikor még egyáltalán nem léteztek politikai pártok az országban. Igaz, ez a párt is az egyik menekülttáborban, Nepálban alakult és hivatalosan soha nem tevékenykedett Bhután területén. Száműzöttként tartják magukat számon és a fegyveres harcról sem mondanak le, fő céljuk a népi demokratikus forradalom kirobbantása és megvívása Bhutánban, továbbá egy maoista alapokon nyugvó kommunista ország megteremtése. Hát ez az, amiből nem kérnek Bhutánban.

 

A probléma tehát adott: létezik egy olyan kisebbség, amelyikről a többség úgy tartja, hogy inkább betolakodó, mint lojális állampolgár. Ez a kisebbség más vallású (hinduista) és olyan eszmékkel kacérkodik, mely fenekestül felforgatná az ország életét. Ezt a problémát nem lesz könnyű megoldani, mert mindkét félnek vannak vélt és valós sérelmei, ugyanakkor a bhutáni és a nepáli kormány tárgyalásokat folytat, ami talán elvezethet valamikor a békés rendezéshez. Tény, hogy a konfliktus akkora, hogy megmérgezheti a csírázó bhutáni demokráciát.

 

Terroristák a dzsungelben?

Hogy ne legyen egyszerű, az új kormánynak kezelnie kell azt a problémát is, hogy a nehezen ellenőrizhető déli határon az indiai hadsereg elől megbújva szélsőséges csoportok tartanak fenn titkos bázisokat.

Két csoport jelent meg Bhután déli részén. A határ túloldalán elő bodók független államáért küzdő fegyveres szervezet komoly veszélyt jelent, mert bhutáni rendőrposztokat is megtámadtak már, nem beszélve arról, hogy Indiában a terrorista akcióktól sem riadnak vissza.

A másik szervezet a Bhutántól délre található indiai állam, Asszam függetlenségéért küzdő csoport: az Egyesült Asszami Felszabadítási Front (United Liberation Front of Assam - ULFA). Az ULFA-t Indiában terrorista szervezetként könyvelik el és általában arra kérik a bhutáni hatóságokat, hogy akadályozzák meg azt, hogy bhutáni területről indítsanak támadásokat India ellen.

Több esetben sikeresen lépett fel a bhutáni hadsereg az illegális bázisokkal szemben, de a problémát még mindig nem sikerült teljes körűen rendezni.

ULFA.jpg

Energia és infrastruktúra

A Himalája déli lejtőit áztató monszunesők rengeteg vízfolyást táplálnak, ezért Bhután rendkívül gazdag vízenergiában. Pártoktól függetlenül gondolják azt, hogy ennek kihasználása fontos lehet az ország számára és az „energiaéhes” Indiának jelentős mennyiségű energiát lehetne eladni. Óriási lehetőségeket rejt a turizmus, de mezőgazdasági potenciálja is jelentős az országnak. A lendületesebb gazdasági fejlődés akadálya a leromlott és ki sem épült infrastruktúra, aminek fejlesztése szintén a jövő feladata.

 

 

Kérdés, hogy a hagyományok és a 21. századi kihívások, továbbá az újonnan tanult politikai viszonyok közt lavírozva képes lesz-e Bhután megtalálni az arany középutat. Igaz, amikor 1974-ben megnyitották az országot a külföldiek előtt, akkor is ezen aggódott mindenki, és azóta elég ügyesen vette az akadályokat és nemzetközi téren is egyre aktívabb, népszerűbb. Ha valaki nem tudná, már létezik Magyar Bhutáni Baráti Társaság is!

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia menekült királyság alkotmányos monarchia abszolút monarchia Kína Ázsia India Bhután Dél-Ázsia Druk Yul Thimphu

A bejegyzés trackback címe:

http://hatareset.blog.hu/api/trackback/id/tr625402664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.