Emberi és természetes határok műholdfelvételek alapján Manaustól Gibraltárig.
Az esőerdő és a város találkozása: Manaus, Amazónia - Brazília
A két millió lakosú Manaus, Amazónia leghatalmasabb városa. A trópusi esőerdő közepén felépített város elődje egy 1668 és 1669 között épült erődítmény volt, São José da Barra do Rio Negro néven. A város lakossága már az 1700-as években is jelentős volt, de az óriási növekedés a gumikereskedelem miatt indult meg. Manaus volt a 19. századi brazil kaucsuk kereskedelem központja, de a város növekedése a 20. században is folytatódott. A modern nagyváros léte megkérdőjelezhető az esőerdő közepén. Brazíliának azonban úgy tűnik már csak a presztízs miatt is fontos. A 2014-es futball világbajnokság egyik gyönyörű, ám igen drága (300 millió dollár) stadionját itt építették fel és a kritikusok szerint a VB utáni kihasználtsága igen csak kérdéses lesz.
*
Sivatagi folyó oázisokkal - Marokkó, Ziz folyó
A világ leghatalmasabb sivatagában a víz köré gyűlik az élet. Az Atlasz-hegységből a Szahara felé futó folyók többsége eltűnik a sivatagban. De ahol az év nagy részében víz található bennük, vizüket csatornarendszerek segítségével öntözésre használják, virágzó oázisokat teremtve. Ezek a folyók zöld kígyóként jelennek meg a kietlen sivatagi környezetben.
*
A Kaszpi-tenger és a Kara-Bogaz-öböl határa - Türkmenisztán
A Kaszpi-tenger hatalmas melléköble alig néhány méter mély. Az emberi beavatkozás egy időre ezt területet is teljesen átalakította. A sekély tengeröböl keskeny csatornával kapcsolódik a nyílt vízhez. Az 1980-as évek elején az összeköttetést lezárták, ami az öböl teljes kiszáradását eredményezte. Később újra megnyitották, így a víz ismét beáramlott a lapos medencébe. A sivatagos környezet miatt az állandóan párolgó víz betöményedik és rendkívül magas lesz a sókoncentráció. A partokon értékes sólerakódások keletkeznek, amit az ember már évszázadok óta hasznosít. Rengeteg ritka ásvány és elem található meg a lerakódó sórétegekben. A Kara-Bogaz-öböl vizének színe is jelentősen különbözik a Kaszpi-tenger nyílt vizű területeitől.
*
Állatorvosi kerítés - Namíbia
A dél-afrikai Namíbia és Botswana területén különleges, több száz kilométer hosszú kerítések találhatók egészen elhagyatott helyeken. A 20. század elején "vörös vonalnak" nevezett kerítésrendszer korábban a nomád törzsek vándorlását hívatott akadályozni, az akkori német gyarmatosítóknak köszönhetően. (A korabeli térképeken vörös színnel tüntették fel - innen a kifejezés.) Később a szarvasmarhák pusztító betegségét, a száj- és körömfájás terjedését próbálták megakadályozni, korlátozva az állatok vándorlását. Ma is állatorvosi funkciót tulajdonítanak neki, jóllehet szorgalmazzák lebontását, mert már igen régóta nem regisztráltak a környéken fertőzési gócpontot, a kerítésrendszer pedig mind a vadállatoknak, mind a farmereknek gondot okoz.
*
Autópálya Dubaiban - Egyesült Arab Emírségek
A luxusról, a csillogásról, az értelmetlennek tűnő beruházásairól híres Dubai területén elképesztő méretű építkezések zajlanak az utóbbi 20-30 évben. A hatalmas felhőkarcolók, a tengeren létrehozott mesterséges szigetek és a nyári hőségben működő fedett sípályák szimbolizálják ezeket a hatalmas beruházásokat. A szárazföldi közlekedést ma már autópályák segítik az emírségben. A homoksivatag szomszédságában azonban nem könnyű az utak karbantartása. A szél által szállított homokszemek folyamatos munkát biztosítanak a szegényebb arab országokból, vagy a tengerentúlról (pl. Indiából) érkező vendégmunkásoknak, nem beszélve a homokviharok után kialakult, az utakat betakaró, akár több tíz méter vastag homoktakarókról.
*
Északi Sentinel-sziget - India, Andamán- és Nicobar-szigetek
Az érintetlen, korallzátonyokkal övezett trópusi szigetek egyre inkább vonzzák a turistákat. Ez a sziget azonban nagyon különbözik a többitől. A szigetet körbeölelő korallzátony és lagúnarendszer nem csak a szárazföldet és az óceánt választja el egymástól, hanem a modern és tradicionális világ közti határt jelenti. Ráadásul ez a láthatatlan fal - ebben az esetben - szinte áthatolhatatlan.
Az Északi Sentinel-szigeten él a világ talán legelzártabb törzse. A kis közösségről alig tudunk valamit. Létszámukról is változatos, becsült adatok jelennek meg 60 és 500 fő között. Eddig minden közeledést visszautasítottak, mindenkit elüldöznek, aki szigetükre téved, határozottan jelzik: nem kérnek az idegenekből. Szerencsére eddig nem történt erőszakos behatolás, nem alakult ki háborúskodás a külvilág és a szentinelézek között (egy-két esetet leszámítva, ami a behatoló halálával végződött.) Az indiai hatóságok megtiltották, hogy bárki öt kilométernél közelebb merészkedjen a szigethez, mert fontosnak tartják a törzs zavartalan életét. A főként halászatból élő szentinelézekről ezért biztosan tudjuk, hogy semmiféle kapcsolatuk nincs a külvilággal, kizárólag azokkal a tárgyakkal, amiket a víz a partra sodor. A 2004-es délkelt-ázsiai katasztrofális tengerrengés epicentrumához közel fekvő szigetet igen jelentősen érintette a pusztító erejű cunami. Többen azt hitték, hogy a kis létszámú törzs elpusztult. Amikor helikopterrel próbálták ellenőrizni, hogy vannak-e még emberek a szigeten, egy férfi rohant ki a fák közül lándzsáját egyértelműen a légijárműnek szegezve. A szentinelézek ma is élnek szigetükön és továbbra sem kérnek az idegenekből.
*
Határ Észak- és Dél-Korea között (dél-koreai oldal)
Ha van határ két ország között, ami áthatolhatatlan, akkor az Észak- és Dél-Korea közt húzódik. A valódi államhatártól kb. két-két kilométerre mindkét ország saját területén felépítette a határzárat. A kettő között kb. 4 km-es szélességben húzódik a demilitarizált övezet (DMZ = Demilitarized Zone), ahol katonai tevékenység és fegyverek nincsenek, igaz a zóna mögött, mindkét ország területén annál inkább. A határt sok helyütt szögesdrótok és áthatolhatatlan akadályok jelzik. Észak-Korea nem is olyan régen megvádolta Dél-Koreát, hogy a két ország közé falat épít, a DMZ határán, saját oldalán. Erre nem reagáltak a dél-koreaiak, ugyanakkor a műholdas téli felvételen valóban jól látszik a feltehetően földből készült sánc. Mivel a két ország de jure még háborúban áll egymással, ezért gyakran történnek éles helyzetek, a politikai és katonai feszültség mindennapos.
Az észak- és dél-koreai határőrök a két határzár mögül kémleli a másik tevékenységét, a valódi határhoz nemigen mennek, leszámítva a Pamindzsoni biztonsági zónát (Joint Security Area).
*
A 14-es tábor - Észak-Korea
Ezen a kép talán semmitmondó tűnik, nem igazán különleges. Mégis az. A hegygerincen húzódó, jól kivehető határ világokat választ el egymástól - még Észak-Koreán belül is. Ez a 14-es tábor, drótkerítése, és ebből a táborból sikerült Szin Donghjoknak elmenekülnie. A tábor egyike az észak-koreai koncentrációs táboroknak, ahol egészen elképesztő és brutális körülmények között élnek a rendszer ellenségeivé kikiáltott emberek.
*
Az Okavango mocsár és a száraz szomszédos táj - Botswana
Az Okavango-deltavidék a világ leghatalmasabb nem tengerbe ömlő folyami deltája Botswanában. A Kalahári-sivatagban elvesző, illetve ott szétterülő vizek nem tudnak eljutni az óceánig e helyett a rengeteg víz a sivatagba vész. Mindeközben kialakul egy hatalmas mocsárvidék, ami markánsan elkülönül a környék száraz, félsivatagos területeitől. A szigetekkel tarkított mocsaras terület az összes afrikai nagyvadnak élőhelyet biztosít.
*
Velence
Velence - Szt. Márk tér
A Velencéről készült műholdas felvételek egészen elképesztő részletességgel mutatják a tengeren ülő város házait, utcáit, a kikötőket. A történelmi városrészben még ma is 60 ezren laknak. Pontos adat nincs, a város alapításáról, az első templom viszont már 421-ben megépült. Velence mai képe azonban jóval később alakult ki, a kőházak a 11. századtól terjedtek el, nagyon sok híres régi épületet a 15-17. században emeltek.
*
A gibraltári repülőtér kifutópályája
Vannak olyan városok, ahol a repülőteret részben (vagy egészben) a tengerre kell építeni. Gibraltár olyan keskeny félsziget, és hosszában oly sok helyet foglalna a reptér, hogy keresztben, de félig a tengerre építették a brit külbirtok nemzetközi repülőterét. Különlegesség még az is, hogy a kifutópályát közút keresztezi - még szerencse, hogy a repülőgépeknek van elsőbbségük. Gibraltárt egyébként a spanyolok maguknak követelik, de a brit korona nem akar megválni az Afrikával szemközti, stratégiai fontosságú földnyelvtől.
*
A fenti műholdképek a Föld alábbi pontjain találhatóak:
Manaus
Marokkó - Ziz
Kara-Bogaz
Namíbia
Dubai
North Sentinel
Korea
Okavango
Velence
Gibraltár
Műholdképek: Google Earth
Utolsó kommentek