Az itt látható képek a hamarosan megszülető szöveges poszthoz kapcsolódnak. A felvételek egy laoszi hmong faluban készültek. A hmongok sok szempontból elég különleges törzsnek számítanak, helyzetük pedig - hasonlóan a blog címéhez - több értelemben is átmeneti, "határhelyzet". Ezekről a részletekről majd kicsit később, most azonban jöjjenek a képek! (Klikk a "tovább" feliratra a kép alatt!)
A hmong falvak kunyhóinak alapanyagát a környező erdőkben található fák és pálmák adják, de fontos szerepe van a bambusznak is. A trópusi éghajlat jelzői a falu utcáit övező banánfák. A magtárak általában lábakon állnak, nehogy a rágcsálók és egyéb állatok túl könnyen rátaláljanak és megdézsmálják.
A házakat állandóan javítgatni kell, leggyakrabban talán a pálmalevelekből álló tetőket. A tűzifát az eső ellen is jól védő, ugyanakkor jól szellőző, nyitott kamrákban halmozzák fel.
A faluban és a falu környékén mindenhol a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés nyomait láthatjuk. A háziállatok közül a kecskék, disznók és a szárnyasok gyakoriak.
A kiscsirkéket sűrű szövésű háló alatt tartják, ahonnan csak néha jönnek ki, nehogy macska, kutya vagy valamilyen erdei állat támadásának legyenek kitéve.
A pulykák szabadon szaladgálnak a házak között.
A házak mögött ananászt termesztenek.
A közeli tavacskába halászhálót merítenek.
A kis területű, nem túl mély tó, ritkán ad bőséges zsákmányt. Ha komolyabb mennyiségű halat szeretnének, a közeli Mekonghoz és mellékfolyóihoz járnak halászni.
A házak előtt folyik a társadalmi élet.
A házban a tűzhely körül beszélgetnek, pihengetnek, pipázgatnak vagy éppen esznek.
Mivel nincs kémény a füst a ház oldalának résein távozik, de ez elég lassú folyamat. Így a magasban tárolt kukorica és a mennyezet is elég kormossá válik.
A rossz szellemek elűzése, a jók megidézése, a ház felszentelése, a jó cselekmények és események meghívása a sámán feladatai közé tartozik.
Az ajtó fölött faragott, stilizált tőrök láthatóak, melyek kifele mutatnak. Ha jön a rosszakaró szellem, akkor ezeken nem tud keresztülvergődni és nem jut be a házba.
Az asszonyok sokat foglalkoznak a gyerekekkel is, a rengeteg ház körüli és mezőgazdasági a munka mellett.
A gyerekek leginkább az utcán játszanak, ha nincsenek szüleik közelében.
A hmongok - európai értelemben - mélyszegénységben élnek, ugyanakkor az éhezés nem jellemző, mert szinte mindent megtermelnek maguknak.
A gyerekek, gyakran félig meztelenül, a porban játszanak, ezért elég hamar igen koszosak lesznek.
Kicsik és nagyok együtt szaladgálnak a falu utcáin.
Minden családban elég sok gyermek van, ezért a hmong népesség jelentős része fiatal.
Az utcán nagy barátságok szövődnek.
Előfordul, hogy a gyerekek kis ülőpadjaikat magukkal cipelik.
Finom rágcsálni való a cukornád.
Ha a látogatók elmennek, a falu határáig kísérik őket.
Amíg nem barátkoztak össze az idegenekkel, jól jön az apai közelség. A hmong kultúrától amúgy sem idegen, hogy a férfiak is foglalkozzanak a gyerekekkel.
Még ez az agyonhasznált könyv is nagy érték. A hmong gyerekek közül sokan nem járhatnak iskolába...
A következő poszt többek között a hmongok, a CIA és a vietnami háború máig érződő hatásait mutatja be, miközben e hegyi törzs furcsa helyzetére is megpróbál rávilágítani.
Utolsó kommentek