Földön, vízen, levegőben? Dehogy! A föld alatt is támadhatnak az észak-koreaiak! Próbálkozásra már volt példa, és ezek eredményeit a turisták is megtekinthetik!
Még mindig a címlapokon szerepel a koreai konfliktus, ezért egy újabb érdekesség a két Korea viszonyáról. Következzenek furcsa és bizarr határátlépési esetek a világ legjobban őrzött határvidékéről!
A két Koreát elválasztó katonai demarkációs vonal mentén, Észak- és Dél-Korea területén nagyjából 2-2 km-es sáv húzódik. Ez a demilitarizált övezet. Nevével ellentétben a világ két, hatalmas, jól felszerelt hadserege néz farkasszemet területén (az egyik oldalon az észak-koreai, a másikon pedig az amerikai-dél-koreai, illetve vannak az övezetben ENSZ erők is). A „fegyvermentes övezet” azért kapta nevét, mert komolyabb haditechnikát ebben az összesen 4 km-es zónában, elvileg nem tarthat semelyik fél sem. Észak-Koreában természetesen nem kérdés, hogy a demilitarizált övezet területére nem léphetnek az ország állampolgárai, Dél-Koreában azonban ez nem olyan egyértelmű, hiszen az országban szabadon mozoghat mindenki. Szomorúan szokták megjegyezni, hogy míg az országba látogató turisták egészen közel mehetnek a kettévágott Korea határához, addig ők Észak-Koreát csak távcsövön keresztül kémlelhetik.
A szigorú védelem ellenére tavaly két alkalommal is igen furcsa határátlépés történt Panmindzsonnál. Az egyik eset egy dél-koreai aktivista, Ro Su-hui határátlépése volt, aki Kína felől jutott be Észak-Koreába, Kim Dzsong Il halálának egyik megemlékezésére (a sok közül). Az ünnepségre a diktátor halála után 100 nappal került sor és ezen vett részt a dél-koreai aktivista. Ezt önszántából tette (kiváltva ezzel sok dél-koreai honfitársa megrökönyödését), az észak-koreai hatóságok pedig tárt karokkal fogadták, mert ezzel megmutathatták a világnak, hogy a Kedves Vezetőt Dél-Koreában is szeretik. Az aktivista visszajutása is igencsak különlegesre sikeredett. Visszafele ugyanis nem a kínai útvonalat választotta, hanem demilitarizált övezetet! A határátlépés óriási médiaeseménynek számított, különösen Észak-Koreában. Ro Su-huit rengeteg észak-koreai kísérte a határhoz, ahol üvöltve szidták a délieket és az ország kettéosztottságát.
A dél-koreai aktivista nyugodtan lépte át a fegyverszüneti vonalat, ahol szívélyes viszontlátás helyett leteperték, és bíróság elé vitték, mivel megszegte a biztonságra vonatkozó törvényt. Az észak-koreaiaknak azért jött ez jól, mert így demonstrálhatták a világ előtt a déliek „gonoszságát” és agresszivitását. Ro Su-hui egyébként egy dél-koreai, országegyesítést támogató szervezet vezetője, tehát egy mindkét ország által elismert és minden koreai által vágyott idea megtestesítője.
Néha hivatalos szervek is átléphetik a határt - például elhalálozással kapcsolatos ügyek esetén. Nem egyszer fordult már elő, hogy halott északi katonát találtak déli területen. Nem tudni hogyan kerültek oda, de a két ország közti folyó is átsodorhatja a holttesteket. A maradványokat a déliek visszaszolgáltatják az északiaknak, a megfelelő végtisztesség megadása mellett. Ilyenkor az északiak azonosítás céljából átléphetik a határt. Tavaly ősszel egy ilyen esetet rögzítettek a hivatalos kamerák.
Az illegális határátlépés gyakorlatilag lehetetlen, de ez csak akkor van így, ha két dimenziósnak tekintjük a határt. Észak-koreai egységek a szigorúan őrzött határ alatt már többször megpróbáltak átjutni. Olyan alagutakat fúrtak, melyek mélyen benyomulnak Dél-Korea alá és jelentős szárazföldi haderő átjutását teszik lehetővé. Az alagutak addig készültek, amíg le nem buktak a „vakondokok”.
Jelenleg négy ilyen alagút ismert, a déliek mindet felfedezték és berobbantották. Több közülük látogatható - helyes kis vonatok szállítják a turistákat a katonai agresszió alagútjaiba. Különleges és bizarr élmény így megközelíteni az észak-koreai határt. Sajnos a föld alatt a fényképezés tilos.
A harmadik alagút (felfedezési év: 1978) csupán 44 km-re található Szöultól 73 méterrel a felszín alatt. 30 ezer katona áteresztésére is képes, ugyanakkor (egy sorban) harcjárművek is elférnek benne. Feltehetően azért készült, hogy rajtaütésszerűen lehessen lerohanni Szöult. Az északiak magyarázata több mint tragikomikus: szerintük a fúrások véletlenül mentek Dél-Korea alá, és szénbányászati tevékenység eredményei. Lehet, hogy érdemes lenne az észak-koreai tananyagot megreformálni és Kim Ir Szen mondásai helyett földrajzot is tanítani, mert akkor egy középiskolás is megmondta volna a bányászoknak, hogy gránitban szenet keresni felesleges.
Nem tudni hány alagút van még a négy felfedezetten kívül, a déliek szerint az északiak folyamatosan próbálkoznak. Földrengésjelző berendezéseik segítségével állandóan a felszín remegését mérik, ami a mélyben történő „vakondok alakulatok” tevékenységére utalhat. Nem árt tehát résen lenni a dél-koreaiaknak, mert az északiak még a föld alól is támadhatnak!
Utolsó kommentek