Nem lesz könnyű az Iszlám Állam elleni harc. A mellette hitet tevő radikális, fegyveres muszlim csoportok már nem csak a Közel-Keleten vannak jelen, hanem Afrikában és Ázsia távoli területein is. A szellem kiszabadult a palackból, nehéz lesz visszagyömöszölni.
„Hol a tagadás lábát megveti,
Világodat meg fogja dönteni.”
Talán nem lesz igaza Lucifernek, talán nem tudjuk e sorokat aktualizálni az Iszlám Állam és a külvilág viszonyára. Viszont ahhoz képest, hogy kevesen jósoltak tartós jövőt ennek az országszerű entitásnak, egészen jól elvannak. Pedig az összes szomszédjuk utálja őket. Hivatalosan. De azért akadnak sógoréknál támogatók. Még az egyáltalán nem radikális Törökországban is. Az olyan gazdag arab országokról, mint pl. Szaúd-Arábia ne is beszéljünk, hiszen a terrorista csoportok pénzbeli támogatása egy-egy ottani milliárdosnak évtizedek óta űzött hobbija. Most éppen az Iszlám Államon a sor. Más kérdés, hogy a szaúdi kormány ellenséget és komoly veszélyt lát az Iszlám Államban és ez érthető, hiszen az érzés kölcsönös.
Szóval az Arab-félszigeten úton-útfélen találkozhatunk támogatókkal, de azért az már egyáltalán nem egyértelmű, hogy a távoli Nigériában is hűségesküt tesznek mellettük, az meg már egyenesen érthetetlen, hogy a buddhista Burmában (Mianmar) az Iszlám Államnak toboroznak harcosokat és a keresztény Fülöp-szigeteken is hitet tesznek az újonnan született „kalifátus” mellett. Na jó, a magát annak nevező, államszerű, földrajzilag is lehatárolható objektum mellett.
Első hallásra érthetetlen. De nem az.
Iszlám álom
Az Iszlám Állam megálmodta saját kalifátusát és térképen is jól ábrázolható államrendszert hozott létre. Egyelőre még csak a szavak szintjén, de bizonyos távoli térségek már valóban csatlakoztak az Iszlám Államhoz. A távoli és közelebbi sejtek és sejkek vajon összekapcsolódnak egy organikus szervezetté?
Nézzük, hogy is állunk!
A törzsterület Szíriát és Irakot jelenti. Ennek fele-egyharmada megvan. Ezt övezi az Arab-félsziget többi fontos területe Mekkástul, Medinástul: Szaúd-Arábia, Jemen és persze Jordánia is. És ha már Szíria, akkor Libanon is jöhet (1920-ig területileg egy egységet alkottak). Izraelt egyelőre kihagyták. Van azért itt realitás érzék is...
Komoly közigazgatási tervekkel is rendelkezik az Iszlám Állam. A hosszú nevű Abu Bakr al-Bagdadi, önjelölt, minden muszlim kalifája, megálmodott birodalmát vilájetekre osztotta. Ezeket jól ismerjük, ha máshonnan nem, az Oszmán Török Birodalom közigazgatásából (ld. Budai vilájet). Az Arab-félszigeten kettő, a szaúdi és a jemeni vilájet osztozna, a törzsterülettől távolabb, de még mindig nem túl messze, pedig a Sínai vilájet található. (Nem világos, hogy ez csak a Sínai-félszigetet jelentené, vagy egész Egyiptomot.)
Jók a történelmi ismeretei a legmodernebb kalifának, mert Líbiát három, régóta létező történelmi régióra osztotta fel: Kirenaika, Phasania, Tripolitánia vilájetek. Észak-Afrikában már csak egy terület maradt, Algéria (Al-Dzsazair vilájet). Marokkó és Tunézia, ki tudja miért, lemaradt az étlapról és a délebbre elhelyezkedő észak-afrikai arab országok is. Úgy tűnik a kalifa pragmatikus. A politikailag instabil, muszlim radikális csoportokkal rendelkező országokat képzeli birodalmához, mint Algéria, Líbia és Egyiptom. Az Arab-félsziget szent helyei nélkül pedig nehéz lenne elképzelni egy erős iszlám kalifátust, nem beszélve a szaúdi kőolajvagyonról. Szóval az is kell.
(Más kérdés, hogy az eddig nyugodtnak, sikeresnek és biztonságosnak gondolt Tunéziában is megjelent terror, ami összefügg az ottani radikálisok Iszlám Állam imádatával.)
Irán kemény dió. Nem is szerepel a következő ötéves tervben, ellenben Afganisztán és Pakisztán igen. Mivel mindkét országban vannak komoly támogatók, az ötlet nem tűnik hülyeségnek. Belülről nézve. Kívülről persze az, de az egész Iszlám Állam nevű kreálmány is annak tűnt. Szóval Afganisztán és Pakisztán együtt alkotja a Horászán vilájetet – ismét egy történelmi régió.
Az Iszlám állam törzsterülete és a kalifátushoz "tartozó" vilájetek
(Sötét piros: Szíria és Irak területén valóban uralt hozzávetőleges terület (2015. március); világos piros: az Arab-félsziget Iszlám Államhoz gondolt részei; zöld (nyugatról-keletre): algériai, líbiai vilájetek, illetve a Sínai, továbbá a Horászán vilájetek)
Az igaz barátok: Boko Haram, Líbia és Sínai-félsziget
Jó, ha vannak az embernek megbízható barátai, így van ezzel az Iszlám Állam is. A Boko Haram a legkegyetlenebb terrorcsoportnak számít Afrikában. Milliók rettegnek tőlük 2010. óta, és mint minden őrültséghez, ehhez is lehetett és lehet szerezni támogatókat. Friss hír, hogy az iszlám Állam és a Boko Haram egymásra találtak, mint ahogyan ez várható volt. Nem tudjuk mi lesz az új (nigériai) vilájet neve, de majd ezt is megálmodja Abu Bakr.
A líbiai forradalom óta az országban uralkodó káosz a szélsősége irányzatoknak is kedvez. Észak-Líbia Derna nevű városában ez addig fajult, hogy ők is csatlakoztak az Iszlám Államhoz, de az ország közepén lévő fontos sivatagi város, Sabha is. Ezeken a helyeken mindenhol az Iszlám Állam zászlói lobognak, és általában elmondható, hogy követőik elég aktívak Líbiában. Ennek legszomorúbb bizonyítéka az elrabolt egyiptomi kopt keresztények tengerparti kivégzése.
Líbia Iszlám Államhoz csatlakozó területei
Másképp, mint Líbiában, de Egyiptomban is kaotikusak a viszonyok. Különösen a Sínai-félszigeten erősödtek meg a radikális, militáns iszlamisták. Nincs is már olyan utazási iroda, ami oda szervezné útjait, a merényletek és terrortámadások állandósultak, a helyzet leírására a „nem biztonságos” a legenyhébb kifejezés.
Ki hitte volna, hogy az ott tevékenykedő, az őslakos beduinokat is rettegésben tartó terrorcsoport hűséget fogadott az Iszlám Államnak? Szerintük a Sínai-félsziget az Iszlám Állam része. Tegyük hozzá, hogy ez a valóságban nincs így, mert míg Líbiában a csatlakozott területeket valóban uralják és irányítják az iszlám szélsőségesek, addig ez a Sínai-félszigeten (még?) nem sikerült.
Távoli tájakon… is vannak barátok
A kaukázusi térség sem maradhat ki ebből a nagy összeborulásból. Kiderült, hogy jelentős számú, a szélsőséges irányzatok iránt fogékony csecsen már harcol is az Iszlám Állam oldalán Irakban, Szíriában. De mennyivel jobb lenne, ha Kaukázus muszlim területei is a Kalifátus részei lehetnének! Hát, ezt vannak, akik komolyan gondolják! (Tegyük hozzá, Putyinnal még nem egyeztettek.) A Kaukázusi Emirátus nevű, első sorban Oroszországban tevékenykedő dzsihádista csoport vezetői kinyilvánították Csecsenföld és Dagesztán csatlakozását az Iszlám Államhoz.
Náluk is messzebb van Üzbegisztán vagy Banglades, ahol bizonyos radikális csoportok körében szintén növekszik az Iszlám Állam népszerűsége. De ezek legalább muszlim többségű országok, mint ahogyan Indonézia is az. Nem is hiányoznak a támogató nyilatkozatok - az Iszlám Államtól több mint 8 ezer kilométerre. Sokan elhagyják az országot, hogy csatlakozzanak a szent háborúhoz, és a legfőbb helyi militáns csoport, a Dzsamija Iszlamija már komoly kapcsolatokat épített ki a közel-keleti "kalifátussal". Más kérdés, hogy a legnagyobb lélekszámú iszlám országban az államhatalom és a muszlim imámok ellenállásával is szembetalálják magukat a radikális irányzatok követői.
Keresztények és buddhisták között
Meghökkentő lehet, hogyan jelenhet meg az Iszlám Államhoz köthető ideológia keresztény és buddhista országokban. A mélyen katolikus Fülöp-szigetek lakosságának, több mint 90%-a keresztény, azonban az ország déli részén élő muszlim kisebbség egyes radikális csoportjai már régóta harcolnak a kormányerőkkel. Terrortámadások és emberrablások tették őket híressé. A fülöp-szigeteki Abu Sayyaf Lázadó Brigádok már 2014. augusztusában bejelentette, hogy szövetségre lép az Iszlám Állammal.
Burmában is élnek muszlimok a Bangladessel határos területeken. A többségi (főleg buddhista) társadalommal való együttélés nem konfliktusmentes. A mianmari katonai diktatúra enyhülésével egy időben megszaporodtak az ellenük történő támadások. A bangladesi vallási fanatikusok számára ez egy új terep, hívek toborzására. Megjelentek tehát Burmában is, így az ottani muszlimok között is hódít az Iszlám Államhoz köthető militáns eszme.
Az Iszlám Állam fontosabb kapcsolatai
(Piros: létező, szoros kapcsolat; zöld: dekralált, valóságban nem létező vilájetek, szoros kapcsolat a helyi dzsihádistákkal; kék: helyi szélsőséges muszlimokkal, illetve terrorcsoportokkal való együttműködés)
Mivel a nyugat-európai és észak-amerikai országok iszlám közösségei sem mentesek ezektől az ideológiáktól, egy világméretű hálózat rajzolódik ki, ami sokkal veszélyesebbnek tűnik az Al-Kaida terrorszervezetnél. Utóbbi lassan eltűnik vagy összenő az Iszlám Álammal. Mindez teljesen átrendezi a radikális iszlám terror csoportok életét és stratégiáját, ami óriási kihívást jelent a világ számára.
Utolsó kommentek