A többségében magyarlakta Vörösmart (Horvátország) és Monostorszeg (Szerbia, Vajdaság) között elterülő, az interneten „alakuló” új ország, Liberland felkavarta az állóvizet. Az „Európai Amazóniában” fekvő miniállam nem csak a terület hovatartozásában egyezni nem tudó szomszédos délszláv államoknak szúrhat szemet. Pedig már van fővárosa is, melynek neve: Liberpolis.
Idegesítheti a magyar revizionista jobboldalt, hogy nem nekik jutott eszükbe először. Lehetne egy újabb darab magyar föld Kis-Magyarországon kívül, Nagy-Magyarország területén? Ezt a labdát is a Kisantant csapta le... Liberland a horvátországi Drávaszögben található. Illetve talán ott, de az is lehet, hogy a Vajdaságban. Vagy sehol. A terület a többségében magyarok által lakott Vörösmart és a vajdasági Monostorszeg határában fekszik. A Horvátország és Szerbia között elterülő, Dunamenti senki földjén „megalakított” új miniállam kikiáltója, a cseh Szabad polgárok pártjának tagja, Vít Jedlička, tényleg rendkívül ügyesen használta ki a két ország vitájából fakadó lehetőséget.
Liberland területe a miniállam saját honlapjáról
A probléma gyökere: a magyar közigazgatási határok
A Duna mellett holtággal lehatárolt miniállam a hajdani Sziga-sziget területén található. A szigetet azonban a 19. századi végén átvágták, szabályozva ezzel a Duna folyását. A folyószabályozás eredményeként létrejövő, a térképeken Gornji Siga néven jelölt területet nézte ki magának Vít Jedlička, miniállam-alapító.
A határvitát az okozza, hogy a horvátok a régi magyar közigazgatási határokhoz ragaszkodnak (Bács-Bodrog és Baranya vármegye között), a szerbek szerint azonban a jelenlegi főágnak kellene lennie az új határnak, mert az egyértelműbb, logikusabb. Való igaz, hogy a Duna ezen a területen történelmi léptékkel mérve is gyorsan változtatgatja medrét, ugyanakkor a horvát megoldás a horvátoknak, a szerb pedig Szerbiának kedvezne. Részletesebben erről a Dunai Szigetek honlapon lehet olvasni. A sziga-szigeti rész (azaz Liberland) épp egy olyan terület, amiről a szerbek „lemondanának” Horvátország javára, cserébe persze jóval nagyobb területek kerülnének szerb fennhatóság alá. A horvát logikából viszont az következik, hogy a liberlandi terület Szerbiához tartozik, hiszen a terület Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott (aminek déli részét Szerbia örökölte a történelmi Magyarországtól), nem pedig Baranya megyéhez, melynek déli részét a horvátok kapták.
Így tehát a történelmi Magyarországon belüli közigazgatási határok - horvát álláspont - és a Duna főága, mint határ - szerb álláspont - áll egymással szemben.
A történelem viharai: Trianon, Horthy-féle Magyarország, délszláv háború
A mai liberlandi terület (Gornji Siga) a trianoni döntés értelmében elcsatolt, Baranya és Bács-Bodrog vármegyék déli részeinek visszafoglalása után 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. A szocialista Jugoszláviában békésebb idők következtek, de a délszláv háborúk gyökeresen felforgatták a területen lakók életét. A Drávaszögnek vagy baranyai háromszögnek (Baranya vármegye déli része) is nevezett területen 1991-ben megalakult a Krajinai Szerb Köztársaság kelet-horvátországi része. A háború alatt a krajinai szerb félkatonai alakulatok szinte mindenkit üldöztek az ott élő szerbeken kívül, ennek következményeként nagyjából 17 ezer magyarnak is menekülnie kellett. 1998-ban (ENSZ segítséggel, viszonylag békésen) végül visszakerült Horvátországhoz a baranyai háromszög. Sok menekült visszatért, de természetesen többen úgy döntöttek, hogy új hazájukban maradnak. A Duna túloldalát sem kímélte a háború: a Vajdaságba rengeteg boszniai és horvátországi szerb menekült érkezett, megváltoztatva ezáltal a nemzetiségi viszonyokat.
Ma már csak a fájó emlékek nyomasztják az ottlakókat, de nem biztos, hogy végiggondolta Vít Jedlička, hogy mibe tenyerelhet itt bele.
Liberland (Google Föld)
Liberland az új Velence?
Gondolhatjuk azt is, hogy a lakatlan, 7 négyzetkilométeres terület nem fáj senkinek. A területen ártéri erdők és egyetlen elhagyott vadászház található. Ha a térképeket nézzük, azt láthatjuk, hogy már tervezik az első települést Liberpolis néven, továbbá egy liberlandi hostel és bár is szeretné mihamarabb megkezdeni működését. Legalábbis a térképek szerint.
Liberpolis, a miniállam "fővárosa"?
Liberlandet megközelíteni nem könnyű, kizárólag földúton lehetséges, és nem biztos, hogy a városalapítók gondoltak arra, hogy településüket ártérre kell majd építeni. Cölöpökre, mint Velencét. Komolyabb árvizek esetén az egész terület víz alá kerül. Az is kérdéses, hogy mivel a Duna, mint nemzetközi víziút, elhalad miniállamunk előtt, mit szólnak ehhez a Dunamenti államok? Lesz-e ellenőrzési és beleszólási joga a dunai hajózásba Liberlandnek?
Liberland Hostel & Bar
Európai Amazónia
Talán azt sem tudják az alapítók, hogy Liberland "Európai Amazónia" területén fekszik. Az „Amazon of Europe” projekt a Mura, Dráva és a Duna ártereit, természetvédelmi területeit próbálja egy rendszerben kezelni. Ennek része egyébként a magyarországi Duna-Dráva Nemzeti Park és Liberland is. A horvátországi rész legfontosabb és leghatalmasabb védett területe, a Kopácsi Rét. Ez nagyon közel fekszik Liberlandhoz és a miniállam ennek a hatalmas, összefüggő ártéri övezetnek a része. Egy komolyabb építkezés és letelepedési hullám a természetvédők és a környezeti szakemberek tiltakozását fogja kiváltani.
Most még nem tudni, hogy Vít Jedlička mennyire gondolja komolyan liberlandi terveit, mindenesetre ráirányította a figyelmet egy érdekes határesetre.
Utolsó kommentek