A nemzetközi helyzet egyre fokozódik
Nem, nem Magyarország és az EU közti konfliktusról van most szó! Miközben ugyanis ezek csetepaték zajlanak a vén kontinensen, addig a világ másik felén Kim Dzsong Un megint mondott valamit. Amitől elég sokan betojtak. Megnevezett egy szigetet, amit hamarosan meg fog támadni. Mivel atomfegyverrel is rendelkezik, ez annyira nem vicces. De miért most és miért ezt a szigetet? Következzék a rövid magyarázat!
Vörös és kék
Mind a két szín megtalálható Észak- és Dél-Korea zászlóiban, pedig a vörös inkább a sztálinista diktatúra alatt nyögő északot, míg a kék a demokratikus délt jellemzi jobban.
2013. március 12-én Kim Dzsong Un, Észak-Korea korlátlan ura, országa határaihoz közel eső, de Dél-Koreához tartozó Bangnjong-sziget megtámadását helyezte kilátásba. Az apropót az adta, hogy Dél-Korea (az amerikaiakkal közösen) hadgyakorlatot tart a térségben. Volt már ilyenre példa: 2010. november 23-án, szintén egy hadgyakorlatra reagálva tüzérségi ágyúkkal lőtte Jonpjong-szigetét. Akkor voltak civil sérültek és áldozatok is.
Minden olyan lesz, mint amilyennek látszik
A konfliktusok nem ritkák a két ország között, hiszen az 1953-ban befejezett Koreai háborút csupán fegyverszünet követte, békekötés nem. Most ez is változott: Észak-Korea a fegyver szüneti egyezményt is felmondta, sőt a két Korea közti „forró drót” kapcsolatot is megszüntette. Ez valójában egy olyan telefonvonalat jelent, amit a félreértések elkerülésére használnak a felek. Az ilyen pattanásig feszült térségben jól jön ez, mert ha teszem azt valaki elindít egy rakétát, és a másik ezt az ellene indított támadásként értelmezi, mielőtt megnyomná az atomgombot, megkérdezi a másiktól, hogy ez most tényleg az-e, aminek látszik. Szóval most kérdezősködésre sincs lehetőség, most minden az is lesz, aminek látszik.
Miért a sziget?
Kim Dzsong Unt azért idegesítik a sárga-tengeri szigetek, mert Észak-Korea nem fogadja el a két Koreát elválasztó tengeri határvonalat. A fegyverszüneti egyezmény aláírásakor elfogadta ugyan azt, hogy a nagyobb szigeteket (Jonpjong, Bangnjong és Dacsong) Dél-Korea és az ENSZ felügyeli, de a tengeri határvonalat akkor nem határozták meg, csupán a szárazföldit. (A szárazföldön futó határvonal rendkívül "jól jelzett"; nagyjából úgy kell elképzelni, hogy azon csak az egér vagy az annál kisebb állat tud átjutni.)
Piros vonal: Észak- és Dél-Koreát elválasztó tengeri határvonal a Sárga-tengeren (az északiak soha sem ismerték el, a háború után jellemzően használt partvidéki távolságot vették alapul az amerikaiak)
Sárga vonal: az északiak által követelt tengeri határ a Sárga-tengeren
Narancssárga vonal: tengeri határvonal, amit mindkét fél elfogad
Bordó vonal: szárazföldi határ a két ország közöt
Éppen e miatt a Sárga-tenger vizein több konfliktus is volt már a két ország között, a polgári lakosság ellen azonban először Kim Dzsong Un indított támadást (Jonpjong-sziget, 2010. november 23.). Ezért lehet tartani most is a fenyegetéstől.
A másik ok, stratégiai: Bangnjong-sziget igen közel van az észak-koreai partokhoz, míg Dél-Koreától távol fekszik, ezért nehezebb a védelmét ellátni, Észak-Korea tehát könnyebb helyzetben van.
A harmadik ok, az lehet, hogy a szigeten komoly katonai bázisok is vannak, amelyek tevékenysége szintén irritáló a csupán 13 km-re lévő észak-koreai partokat uraló kommunista hadsereg számára. (Dél-Korea legközelebbi szárazföldi területei 178 km-re vannak innen.)
A negyedik ok, politikai természetű. Észak-Korea gyakran szereti felhívni magára a figyelmet. Erre csupán rettenetes katonai ereje alkalmas, hiszen az ország világpolitikai jelentőségét ez adja (gazdasági szempontból jelentéktelen ország). Amikor erejét fitogtatja a világ odafigyel rá, és talán azt is gondolják, hogy bizonyos alkukat is ki tudnak csikarni a nukleáris arzenál csökkentésével kapcsolatos tárgyalásokon.
Egy biztos, most nem lennék a szigetlakók helyébe. Kim Dzsong Un rájuk mutatott és közben nem mosolygott. Ki tudja mi lesz még ebből?
Utolsó kommentek